Az elnöki hatalom, az alkotmány és a törvények határait feszegeti Donald Trump azzal, hogy Los Angeles utcáira küldi a katonákat. Mit üzen ellenfeleinek az elnök, akit előző mandátuma idején még sikeresen lebeszéltek a hasonló akciókról?
Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a májusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntéseit. Magyarország számos jogsértési ügyben érintett, ezek közül a legnagyobb súlyú az, amelyben kimondják, hogy a magyar kormány nem teljesítette az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeit.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
Nem sokkal az illegális bevándorlók tömeges kitoloncolását tervező Donald Trump visszatérése előtt.
Közös nevezőre jutottak a tagállamok a migránsok csempészésére vonatkozó büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatban. A magyar elnökség alatt tartott utolsó igazságügyi miniszteri tanácsülésen született meg ez a döntés, amely egyébként szembemegy az azóta uniós joggal ellentétesnek minősített és visszavont Stop Soros törvénnyel.
Az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben pótlólagos forrásokat biztosít tagállamoknak határvédelemre, és időleges felmentést ad a menekültügyi eljárások lefolytatása alól. Bármennyire is magyar kívánságlistának tűnik, mindez éppen Magyarországra nem vonatkozik. Csak azokra az országokra, ahová az oroszok küldik a migránsokat.
A volt elnök szerint Harris és Joe Biden miatt jutottak be a bevándorlók az Egyesült Államokba, akik „meg akarják erőszakolni, ki akarják fosztani, majd megölni az amerikai népet”.
Jövő márciusig biztosan fenntartaná az Orbán-kabinet a 2015 őszén bevezetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ha ez megtörténik, akkor továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre Magyarországon.
A bűnszervezet összesen több mint 350 embert szállított illegálisan az Európai Unióba.
A magyar kormány szerint Brüsszel a kerítés miatt szed be tőlünk pénzt, miközben arról van szó, Magyarország nem tart be egy bírósági ítéletet.
Teherán az illegális bevándorlást fékezné így meg.
Tagállami és politikai ellentétek nehezítették az EU migrációs paktumának elfogadását, miközben ismét emelkedik az illegálisan érkezők száma. Az ellentmondásos és távoli uniós megoldások mellett saját alternatívát keresnek a tagállamok.
Fokozódik az illegális bevándorlás, fokozódik az osztrák aggodalom.
Tunézia-Olaszország-Norvégia-Olaszország-Svédország-Olaszország-Belgium. Abdessalem Lassoued, aki hétfőn este Brüsszelben két svéd állampolgárt agyonlőtt, majd másnap reggel vele is végeztek a rendőrök, az imént említett útvonalat járta be az elmúlt 12 évben. Esete tökéletesen példázza, hogy miért nem megfelelőek a jelenlegi migrációs szabályok, és hogy miért van szükség egy olyan új jogszabályra, amely megelőzi az ehhez hasonló helyzetek kialakulását. Úgy tűnik, a brüsszeli kettős gyilkosság újabb lökést ad ennek a folyamatnak, amelynek jószerével csak a magyar kormány akar gátat szabni.
Az ellenőrzést a szlovák kormány a Magyarország felől erősödő bevándorlási hullám miatt vezeti be.
Három olyan esetre is fény derült az elmúlt hetekben Budapesten, amikor egyszerre több tucat illegális bevándorlót tartóztatott fel a rendőrség. Ezek közül kettő a legbelsőbb kerületekben, egy pedig a miniszterelnök házától nem messze volt. A statisztikák is megugró számokat mutatnak, a három nyári hónap alatt összesen 81 embert kaptak el a fővárosban, szeptemberben ez a szám már 360 volt. Az érintetteknek legalább a fele török volt, vagy legalábbis annak vallotta magát.
A brit kormány hirdetési kampányt indít Albániában, amelynek célja elriasztani a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyságba érkező illegális bevándorlókat azzal az üzenettel, hogy az embereket „őrizetbe vétel és kitoloncolás fenyegeti”, ha megteszik ezt az utat.
Ezzel gyakorlatilag felgyorsítják az azonosítási és kiutasítási parancsok kiadását, Giorgia Meloni kormánya megoldást azonban az EU-tól vár.
Eleinte a migrációra, legújabban a nemek közötti egyenlőségre hivatkozva utasítja el a magyar kormány, hogy aláírja az EU és 79 afrikai, karibi, csendes-óceáni országgal kötendő együttműködési megállapodást. Ha meghiúsul az egyezmény, akkor közel ötvenéves intézményes kapcsolat szakad meg ebben a formában. Holott az új szerződés az illegális bevándorlással szemben is fel kíván lépni.
A legforgalmasabb a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonal volt idén.
